Az els� �vtizedek

A Chelsea FC-t 1905. m�rcius 14.-�n alap�tott�k. A csapatot a Division 2-be vett�k fel, ami akkor a m�sodoszt�lynak felelt meg. A Chelsea a Stamford Bridge-en j�tszotta hazai m�rk�z�seit, mely addig atl�tikai p�lyak�nt funkcion�lt. A klub els� j�t�kosait a k�rny�k t�bbi klubj�t�l igazolt�k �t. 1905. szeptember 2.-�n j�tszottuk els� m�rk�z�s�nket, a Stockport County vend�gek�nt. Ezt a m�rk�z�st 1-0-ra elvesztett�k. A hazai deb�t�l�s szebbre siker�lt, mert 5-1-re megvert�k a Hull City-t 6000 n�z� el�tt.

Hamar siker�lt felker�lni az els� oszt�lyba, de ott nem �rt�nk el jelent�s eredm�nyeket. B�r 1915-ben a bajnok Evertont b�cs�ztatva bejutottunk az FA Kupa d�nt�j�be, de ott a Sheffield United-t�l kikaptunk. A kupaez�st�t egy 1920-as bajnoki bronz�rem k�vette, de az ezt k�vet� �vtizedek sem hozt�k meg a v�rt sikert. �m ekkor el�rkezt�nk a klub fenn�ll�s�nak �tvenedik �v�hez.

Az Aranykor

A Chelsea els� bajnoki c�m�t az 1954/55-�s szezonban szerezte, ezzel �nnepelve a jubileumi �vfordul�t. Mivel a Chelsea nyerte a bajnoks�got nekik kellett volna indulni az eur�pai kupaporondon, de az angol sz�vets�g �gy d�nt�tt, hogy nem egyezik bele az indul�sba, mert az id�pontok �tk�ztek a bajnoki meccsek id�pontjaival. A 70-es �vekben igazi felkapott szt�rcsapat volt a Chelsea, remek j�t�kosokkal. Ezt az id�szakot, az 1964-1972 k�z�tti �veket tartjuk a klub aranykor�nak. A hatvanas �vek elej�n a Division 1 als�h�z�ban botladozott a csapat, s�t, az 1962/63-as szezont a m�sodoszt�lyban t�lt�tte. Szerencs�re r�gt�n siker�lt visszajutni, �s a k�vetkez� szezont m�r az els� oszt�ly �t�dik hely�n z�rta a Chelsea. 1967-ben ism�t bejutottunk az FA Kupa fin�l�j�ba, de ez�ttal a Tottenham bizonyult t�l nagy falatnak. 2-0-ra kikaptunk. 1970-ben azonban v�gre siker�lt megszerezni a h�n �h�tott tr�fe�t. A Leeds elleni d�nt� els� m�rk�z�s�n, a Wembley-ben 2-2-es d�ntetlen sz�letett, majd az Old Trafford-ban lej�tszott megism�telt meccsen 2-1-re nyert�nk! Az FA Kupa-diadalnak k�sz�nhet�en bemutatkozhattunk Eur�p�ban is. A k�vetkez� �vadban a KEK-ben indulhatott a csapat. A Chelsea ekkor v�lt hagyom�nyosan j�l szerepl� kupacsapatt�, ugyanis 1971-ben megnyert�k a klub fenn�ll�s�nak els� eur�pai kup�j�t is. A Real Madrid elleni, ath�ni KEK-d�nt� is csak k�t m�rk�z�sen d�lt el. Az 1-1-es els� meccs ut�n az �jraj�tszott meccset 2-1-re megnyert�k!

A klubvezet�st megsz�d�tette a hirtelen j�tt siker. A Stamford Bridge-et teljesen fedett, modern ar�n�v� akart�k �t�p�teni, azonban a p�nz sz�p lassan elfogyott. A Chelsea k�nytelen volt megv�lni legjobbjait�l, �s a sikercsapat nagyon hamar sz�tsz�ledt. A klub t�nkrement. Se csapat, se �j stadion. Az elad�sodott Chelsea stadionj�t egy ingatlanfejleszt�-iroda v�s�rolta meg. Az 1974/75-�s szezonban kiesett a Chelsea a Division 1-b�l, �s az elk�vetkez� t�bb mint egy �vtizedet az els�- �s m�sodoszt�ly k�z�tt ing�zva t�lt�tte. Ekkoriban bontakozott ki igaz�n Angli�ban a futball-huliganizmus, melyben a K�kek t�bora is �len j�rt. A h�rhedt Headhunters (azaz Fejvad�szok) nev� szurkol�i csoportot az egyik legkem�nyebb brig�dnak tartott�k Nagy-Britanni�ban, �s ekkoriban a Chelsea neve �sszefon�dott a balh�kkal.

Ken Bates, a megment�

Ebben a k�zel sem biztat� helyzetben t�nt fel a klub megment�je, Ken Bates, aki 1985-ben v�s�rolta meg a klubot, 1 font�rt! Az 1988/89-es szezon �ta a Chelsea folyamatosan tagja az els� oszt�lynak (melyet k�zben 1992 nyar�n �tnevezt�k Premier Lig�v�). Az �j eln�k harcba sz�llt a stadion tulajdonjog��rt, �s 1992-ben v�gleg vissza is szerezte azt. 1993 nyara fordul�pontnak tekinthet� a klub �jkori t�rt�nelm�ben - ekkor �rkezett a csapathoz edz�k�nt Glenn Hoddle. Az akkor 35 �ves egykori Tottenham j�t�kos k�lf�ldi l�gi�skod�sb�l t�rt haza, �s �jfajta szeml�letet hozott mag�val Eur�p�b�l. Ekkoriban kezd�d�tt meg a Stamford Bridge korszer�s�t�se, mely k�zel egy �vtizeden kereszt�l zajlott. 1994-ben a Chelsea eg�szen az FA Kupa d�nt�j�ig menetelt, azonban a Manchester United meg�ll�totta �ket (0-4). Mivel abban az �vben az MU volt a bajnok, a kupa-ez�st KEK-ben val� indul�st jelentett. Csup�n a k�s�bbi gy�ztes Zaragoza verte ki a csapatot az el�d�nt�ben, ami az elm�lt �vtizedek botladoz�sai ut�n igen sz�p eredm�ny. 1995 nyar�n igazoltuk le Ruud Gullitot, aki a Milan j�t�kosak�nt igazi vil�gszt�rnak sz�m�tott. Persze egy fecske nem csin�l nyarat. A szezont a 11. helyen z�rta a csapat. 1996 nyar�n Hoddle elv�llalta az angol v�logatott ir�ny�t�s�t, �s az edz�i teend�ket Gullit vette �t.

Az "eur�pai" Chelsea

Ruud Gullit els� l�p�sk�nt leigazolta a friss BEK-gy�ztes Gianluca Viallit a Juventust�l, �gy m�r k�t nemzetk�zi szt�rja volt a csapatnak. A holland mester els� szezonj�ban (1996/97) r�gt�n meg is nyerte az FA Kup�t (Chelsea - Middlesbrough 2-0), �gy � lett az els� k�lf�ldi menedzser, aki begy�jt�tte a rangos angol tr�fe�t! 25 �v ut�n ez volt a klub els� kupagy�zelme! A szezon v�g�n hatodik lett a Chelsea, mely a Premier Liga bevezet�se �ta a legjobb helyez�s volt.

1998 febru�rj�ban azonban v�ratlanul menesztett�k Gullitot - �ll�t�lag probl�m�k voltak k�zte �s a klubvezet�s k�z�tt -, �s Vialli �lt le a kispadra, j�t�kos-menedzserk�nt. Az olasz folytatta a megkezdett munk�t, �s � emelhette magasba 1998 tavasz�n a Liga Kup�t �s a KEK-tr�fe�t is. Az 1971-es diadal �s az 1995-�s el�d�nt� ut�n ism�t remek�l szerepelt�nk az eur�pai kup�ban. A d�nt�t Stockholmban j�tszott�k, ahol Zola g�lj�val 1-0-ra vert�k a Stuttgartot. Ekkorra m�r jelent�sen �talakult a j�t�koskeret. Az angol futballist�k (Spencer, Stein, Rocastle) helyett l�gi�sok �rkeztek. A min�s�gi igazol�sok mellett sok "statiszta" is �rkezett a klubhoz, akik egy-k�t szezon ut�n tov�bb�lltak. A helyzet od�ig "fajult", hogy a Chelsea volt az els� olyan csapat, melynek kezd�csapata 11 k�lf�ldib�l �llt (ez persze csak ritk�n fordult el�, hiszen a csapatkapit�ny Wise mellett Le Saux �s Clarke is alapembernek sz�m�tott). 1998 nyar�n a klub megnyerte az Eur�pai Szuperkup�t is - melyet a BEK �s a KEK gy�ztese v�vott - a Real Madrid ellen. Az 1999/2000-es szezonban a klub t�rt�nete sor�n el�sz�r a Bajnokok Lig�j�ban is j�tszhattunk, a megemelt l�tsz�mnak k�sz�nhet�en. T�bb eml�kezetes m�rk�z�s ut�n a Barcelona ellen est�nk ki a negyedd�nt�ben. 2000 tavasz�n �jabb FA Kupa-gy�zelmet �nnepelhett�nk (Di Matteo g�lj�val 1-0 az Aston Villa ellen). Vialli utols� tr�fe�ja a 2000 augusztus�ban, a Manchester United ellen elh�d�tott Charity Shield volt (amolyan szuperkupa az el�z� �vi bajnok �s a kupagy�ztes k�z�tt). Alig telt el p�r fordul� a 2000/01-es szezonb�l, amikor menesztett�k a kopasz edz�t. A hivatalos indokl�s szerint elvesz�tette a j�t�kosok bizalm�t. Vialli k�zismerten j�ban volt a j�t�kosokkal, �s tal�n �pp a t�lzott "haverkod�s" okozta a veszt�t.

Ekkor �rkezett a klubhoz az olasz Claudio Ranieri, aki kor�bban olasz �s spanyol csapatokn�l dolgozott. A szimpatikus mester n�gy �vet t�lt�tt a Chelsea-n�l. B�r nem siker�lt tr�fe�kat nyernie, siker�lt megszerettetnie mag�t a szurkol�kkal. 2002-ben bejutottunk ugyan az FA Kupa-fin�l�ba, de sajnos kikaptunk az Arsenalt�l. Az �j �vezred elej�n "csak" az UEFA Kup�ban tudtunk indulni, �s t�bbsz�r is k�nos veres�gek ut�n est�nk ki (a sv�jci St. Gallen vagy az izraeli Hapoel Tel-Aviv ellen). A 2003/04-es �vadban azonban ism�t a BL-ben szerepelt�nk, �s m�g tov�bb jutottunk, mint az els� pr�b�lkoz�skor. A negyedd�nt�ben hatalmas csat�ban kivert�k az Arsenalt, de az el�d�nt�ben nyer� �ll�sb�l buktunk el a Monaco ellen. Ez volt Ranieri utols� "sikere", hiszen a kies�skor m�r sejteni lehetett, hogy �j edz� �rkezik a Stamford Bridge-re.

Az Abramovich-�ra

A k�tezres �vek elej�re a klub a folyamatos t�lk�ltekez�s miatt k�zel 80 milli� fontos ad�ss�got halmozott fel. A k�lf�ldi szt�rok fizet�se, a stadion�p�t�s �s az ar�na mell� �p�tett hotel fenntart�sa komoly p�nzt ig�nyelt (jellemz� p�lda, hogy a "nagybev�s�rl�sr�l" h�res Chelsea 2002 nyar�n egyetlen j�t�kost igazolt, �s �t is ingyen). M�g Ranieri edz�ss�ge alatt, 2003 nyar�n v�s�rolta meg a klubot egy orosz milli�rdos, Roman Abramovich. �rkez�s�vel egy csap�sra megold�dtak a probl�m�k, �s az ad�ss�g t�rleszt�se mellett sz�mos �j szt�rj�t�kost is igazoltunk. A 2004-es bajnoks�g v�g�n menesztett�k Ranierit, b�r a csapat 2. lett az Arsenal m�g�tt. A kispadra az elm�lt �vekben felt�nt, friss BL-gy�ztes portug�l Jos� Mourinho �lt le. B�r hozott mag�val egy kis "portug�l-k�l�n�tm�nyt", a "l�gi�s-Chelsea" k�pe m�r a m�lt�, hiszen az alapemberek k�z�tt sz�mos brit j�t�kos szerepel (a csapatkapit�ny Terry, Bridge, Lampard, Cole, Duff).

A 2004/05-�s szezonban helyet cser�lt a Chelsea �s Arsenal az els� k�t helyen. A Chelsea megnyerte t�rt�net�nek 2. bajnoki c�m�t. A bajnoks�gban 95 pontot gy�jt�ttek, �s 12 ponttal el�zt�k meg a 2. helyezett Arsenalt. Ugyanebben az �vben megnyert�k m�g a Ligakup�t is. Ny�ron �jabb nagybev�s�rl�st csin�ltak. J�tt Essien, Wright-Phillips �s Del Horno illetve Crespo visszat�rt a k�lcs�nb�l. A szezonnyit� Community Shielden 2-1-re megvert�k az FA-kupa-gy�ztes Arsenalt Drogba 2 g�lj�val. A 2006-os �vben pedig �jabb bajnoki c�met �nnepelhett�nk. 91 pontot gy�jtve, 8 ponttal el�zt�k meg a m�sodik Manchester Unitedet. Ez volt a klub t�rt�net�nek 3. bajnoki c�me.

A 2006/07-es szezonra Mourinho v�gre megszerezte mag�nak Andriy Shevchenko-t, aki a klub rekordigazol�sa lett a maga 50 milli� eur�s �r�val. A ny�ron �rkezett m�g Ballack, �s az ifj� elef�ntcsontparti tehets�g, Salomon Kalou is. A klub 2-1-es veres�get szevedett a szezonnyit� Community Shield-en a Liverpool-t�l, de 2007 febru�rj�ban �jabb kup�t vehetett �t. A Mourinho-leg�nyek 2-1-re vert�k az Arsenalt Drogba dupl�j�val a Ligakupa-d�nt�ben.

www.chelseaweb.atw.hu